A forradalom első napja

Tüntetők Budapesten, 1956. október 23-án. Az egyik táblán a lengyel címer Nézz utána, miért vitt lengyel címert a tömeg! Mi történt a lengyelországi Poznańban? Nézd meg a térképen, milyen útvonalakon vonultak a tüntetők ezen a napon!

1956 nyarán a lengyelek fellázadtak a sztálinista rendszer ellen. Ezt gyorsan leverték, de ősszel a lengyel vezetés reformokra kényszerült. 1956. október 23-ára a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói békés felvonulást szerveztek a lengyelek támogatására és a magyarországi változásokért. A pártvezetés először betiltotta, majd mégis engedélyezte a megmozdulást. A műegyetemisták kezdeményezéshez több egyetem is csatlakozott.

A tüntetés délután háromkor kezdődött. A pesti egyetemisták a Petőfi-szobornál gyülekeztek, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt. Ezután a budai oldalon álló Bem-szoborhoz vonultak. Ide érkeztek a Műszaki Egyetemtől induló műegyetemisták is. A tüntetők – akikhez egyre több járókelő csatlakozott, köztük munkából hazatérő munkások – ekkor már olyan nemzeti színű lobogókat vittek magukkal, amelyekből kivágták a gyűlölt Rákosi-féle címert. A lyukas nemzeti zászló 1956 jelképévé vált.

A Bem térről a tömeg egy része a Parlamenthez vonult, ahol este Nagy Imre mondott beszédet. 1. Egy másik csoport a Városliget felé vette az irányt, és az esti órákban ledöntötték a rendszer jelképét, a hatalmas méretű Sztálin-szobrot.

A Magyar Rádió székháza előtt a kora délutáni óráktól kezdve egyre nagyobb tömeg várakozott. Azt akarták elérni, hogy olvassák be a rádióba követeléseiket. Ehelyett este nyolckor Gerő Ernő beszéde hangzott el, amelyben nacionalistáknak nevezte, és megtorlással fenyegette meg a tüntetőket. A növekvő számú és egyre dühösebb ember láttán a rádiót védő ÁVH-sok este 9 körül a tömegbe lőttek. Addigra a tüntetők is szereztek fegyvereket, katonáktól, rendőröktől és hadiüzemek raktáraiból. Megostromolták, és másnap reggelre elfoglalták a rádió épületét. A békésnek induló felvonulásból fegyveres felkelés lett.

Október 23-án a vidéki városokban is tüntetések kezdődtek. Az első lövések Debrecenben dördültek el, ahol a megyei pártszékház elé vonuló, fegyvertelen tömegbe lőttek az épület védői.